Rákbetegség
Napjaink rettegett betegsége a rák. Lényege a sejtek szabályozatlan osztódása, növekedése, amit a sejt genetikai szintjén történő szabályozási defektusa eredményez. A rákos sejtek funkciójukat csak részben és nagyrészt tökéletlenül látják el. Korlátlan szaporodásukkal az egészséges sejtek optimális működését gátolják, ezzel egy visszafordíthatatlan több szervi elégtelenséget kialakítva, végül a beteg halálát okozzák. Az orvostudomány a folyamatba több szinten be tud avatkozni, azonban ezidáig átfogó gyógymódot nem sikerült találni. Jelen ismereteink szerint a gyógyulás egyetlen esélye a folyamat mielőbbi felfedezése és ennek megfelelő terápia elkezdése. A rákos betegségek nagy százalékában jó eredményt ma még a daganat (tumor) sebészi radikális eltávolításától és az ezt követő utókezeléstől várhatunk. A leggyakoribb, sebészi közreműködéssel kezelhető betegségek a tápcsatorna esetében a nyelőcső, gyomor, vastagbél, végbélrákok. Tápcsatornán kívül ki kell emelni az emlőrákokat, a bőrrákok bizonyos típusait ( melanoma, basalioma ) valamint a belsőelválasztású (endokrin ) mirigyek ( pajzsmirigy, mellékvese ) tumoros betegségeit. Jellegzetes panaszok, amivel érdemes orvoshoz fordulnunk: nyelési nehezítettség, gyakori hányinger, hányás, jelentős fogyás diéta nélkül, húsundor, étkezéseket követő gyomorfájdalom, bordaív alatti görcsös fájdalom, övszerű, szorító fájdalom, széklethabitus változás (hasmenés-székrekedés gyakori változása), rendszertelen széklet, véres széklet, fekete un. szurokszéklet, székelést követő vérzés. A sebészi beavatkozást igénylő betegségek nagy részében lehetőség van laparoszkópos technika alkalmazására, mely során a testfelszínen ejtett kicsiny metszéseken keresztül a hasüregben manipulátorok segítségével végezzük a műtéteket. A módszer előnye a rövidebb kórházi tartózkodás, kisebb fájdalom, gyorsabb felépülés, jobb esztétikai eredmény. A tumorok műtéti eltávolítását követően a rák szövettani típusától függően kiegészítő infúziós (chemo) illetve sugárterápiát szoktunk javasolni, melynek célja a tumoros sejtek szóródásának (áttétképződés) illetve kiújulásának minimalizálása. Mindezek mellett a rákos betegségek legjobb gyógymódja a megelőzés (prevenció), melyet tudatos életmód választással nagymértékben elősegíthetünk. Étkezzünk egészségesen ( rostdús táplálkozás, vitaminok ), mozogjunk rendszeresen ( megfelelő anyagcsere ciklus biztosítása), kerüljük az élvezeti cikkek túlzott használatát ( égetett szeszes italok, dohányzás, koffein bevitel). A korai felfedezés és a mihamarabbi beavatkozás lehetősége érdekében, figyeljünk magunkra és már az első jeleknél is forduljunk szakemberhez. Rendszeresen vegyünk részt szűrővizsgálatokon ( gyomor-vastagbél tükrözés, székletvizsgálat, ultrahang, emlőszűrés)!
Emlőrák
A nők rákos megbetegedései közül külön ki kell emelni az emlőrákot. Miért? Azért, mert ebben az esetben jól érvényesíthető a legfőbb szempont a korai felfedezés, hiszen önvizsgálattal- melynek szakszerű módja könnyen elsajátítható- a hölgyek korán felfedezhetik az esetleges rosszindulatú csomókat. Nem minden csomó rosszindulatú, de minden tapintható csomó esetén azonnal szakemberhez kell fordulni ennek kizárása céljából. Az orvosi diagnosztikus eljárások ma már olyan szinten állnak, hogy a nem tapintható elváltozásokat is észre tudjuk venni, ehhez azonban szükséges a rendszeres szűrővizsgálatokon való részvétel. 40 éves kor felett ajánlatos évente emlőszűrésen részt venni, amely egyszerű röntgen vizsgálatot ( mammographia ) jelent. Gyanús csomók esetén komplex emlővizsgálatra kerül sor ( röntgen, ultrahang, szövettani mintavétel). Ezzel nagy százalékban igazolható vagy kizárható a rosszindulatúság. A modern sebészi szemlélet napjainkban az emlőmegtartásos műtéteket helyezi előtérbe. Ennek lényege, hogy az emlőből csak akkora részt távolítunk el ami feltétlenül szükséges. Teljes emlőeltávolítást csak nagyon előrehaladott esetekben végzünk. A rákos sejtek szóródásának megelőzése érdekében ( áttétképződés), indokolt esetben az azonos oldali hónalji nyirokcsomókat is eltávolítjuk. A kíméletes sebészi beavatkozást olyan diagnosztikus eljárások, mint az őrszem ( sentinel ) nyirokcsomó meghatározás teszik lehetővé. Őrszem nyirokcsomó alatt a rákos sejtekhez legközelebbi, első nyirokcsomót, nyirokcsomókat értjük. Ezeket- izotópos jelölést követően- műtét elején eltávolítjuk, majd gyors szövettani feldogozást követően az altatás ideje alatt megmondható, hogy tartalmaznak-e rákos sejteket vagy sem. Ha nem akkor nincs szükség a hónalji nyirokcsomólánc eltávolítására, mely néhány esetben kellemetlen szövődményekkel járhat. A komplex emlőterápiának része a végleges szövettani eredménytől függő gyógyszeres ( citosztatikus ) kiegészítő kezelés is.
A legfontosabb dolog, végezzünk rendszeres önvizsgálatot és a legkisebb gyanú illetve minden tapintható csomó esetén forduljunk szakemberhez.
Önvizsgálat: tükör előtt állva hasonlítsuk össze két mellünket. Észlelünk-e alaki deformitást, egyenlőtlenséget. Ezután jobb, majd bal mellünket tapintsuk át oly módon, hogy az emlőt képzeletben négy negyedre osztva először a külső, majd a belső negyedeket vizsgáljuk. Egyik kezünkkel támasszuk meg az emlőt, másik kezünk hüvelyk, mutató és középső ujjával pedig az állományt tapintsuk át. Végezetül mindkét hónaljunkat is vizsgáljuk meg!
További sebészeti beavatkozások: