A Reiki rövid története
A Reiki megalapítója Mikao Usui 1865. augusztus 15-én született Japánban Kyoto prefektúrában, Gifu megye Tanina-mura nevű falucskájában. Az ősi Chiba szamuráj család leszármazottjaként hamar megismerkedett a harcművészetekkel és a buddhista tanokkal (családja a Tendai ezoterikus buddhista iskolát követte).
Már fiatal korában is nagy érdeklődéssel fordult a klasszikus tudományok (keleti gyógymódok, pszichológia, filozófia, költészet), illetve a különböző vallás tudományok felé (tanulmányozta a „buddhista bibliát” és a teológiát). Japán nyugat felé történő nyitása után komoly tanulmányokat folytatott a nyugati orvoslás területén, de sosem szerzett egyetemi fokozatot klasszikus orvoslásból. Élete végéig tanuló típus volt és az ismeretek beszerzésért Japánt is elhagyta (többször járt Európában, Kínában).
Életútját alapvetően befolyásoló élményét a Kyoto környékén az 1900-as években kitört kolera járvány során élte át, amikor súlyos betegként halál közeli állapotban látomások formájában megjelent előtte Mahavairocana Buddha (Nagy Központi Buddha), aki elmondása szerint instrukciókkal látta el őt. Az erős élmény hatására teljes odaadással kutatatni kezdte Buddha ezoterikus tanításait, és praktizálni kezdte a Shingon buddhizmust. Családja sosem bocsátotta meg neki, hogy elárulta a szent hagyományokat és kitagadta. Ez Usuit még jobban arra inspirálta, hogy elmerüljön a spirituális meditációkban és létrehozta a „Rei Jutsu Kai” nevű csoportot, amelynek központja a Kurama-Yama szent hegyen volt.
Usui az ezt követő kitartó tantrikus gyakorláson keresztül egyre jobban kezdte megérteni az ember belső energiarendszerét, valamint a test, a lélek és a szellem viszonyát. Miután egy sor a buddhista hagyományokat alkalmazó önfejlesztő és gyógyító technika mester szintű birtokosává vált, erős késztetést érzett egy olyan általános módszer kidolgozása iránt, amely az emberek számára felekezeti hovatartozástól függetlenül elérhetővé teszi a gyógyítás és önfejlesztés lehetőségét. Ennek érdekében alapos kutatásba kezdett az ősi feljegyzésekben, hiszen a Lótusz Szútrában rengeteg hivatkozást talált Sakjamuni Buddha gyógyító képességeire vonatkozóan. A keresés során egy tokyoi antikváriumban rábukkant egy ősi kéziratra. A szöveg egy több száz éves Shingon tantrikus szútra volt, amelyet Hokkaido szigetén csak röviddel azelőtt találtak meg egy kolostorban. "A Testet Meggyógyító és a Tudatot Megvilágosító Transzcendens Fény Villámának Ösvénye" címet viselő leiratról érezte Usui, hogy nem teljes, ezért a hiányzó részeket tovább kereste, kerestette. A Shingon buddhizmus alapítója Kobo Dashi által a IX. században Japánba hozott tanítások kiegészítését végül a híres tibeti főiskolán a Chagpori Lingben találták meg. A szövegek összehasonlítása és kölcsönös kiegészítése során Usui ráébredt, hogy végre egy teljes gyakorlat van a kezében. A Reiki teljes átadási vonala a Sakjamuni Buddhától kezdve, amely Vajrayana meditációs gyakorlatokból és a gyógyító technikák elvégzéséhez szükséges energia lehívásának módjából áll. A buddhista tantrikus hagyományokat követve Usuinak egy olyan mestertől kellett volna megkapnia az átadást, aki már megvalósította a gyakorlatot, azonban egyetlen ilyen élő személy sem volt ekkor Japánban. Elhatározta tehát, hogy a Kurama-Yama hegyen elvégzendő 21 napos meditáció során maga ébreszti fel a gyakorlatot, így közvetlen beavatást kapva. A 21. nap végén nagy fényesség hatotta át, transzba merült és szellemvilági beavatásként megkapta a választ a kozmikus energiák használatának új módjára. Színes fénygömbök vonultak el a látóterében, különböző jelekkel a belsejükben (melyek a köztudomás szerint nem a ma ismert Reiki szimbólumok voltak, hiszen japán forrásokból tudhatók, hogy e szimbólumokat később építették bele a Reiki rendszerébe a különböző energiaaspektusok könnyebb érzékelhetősége és használata érdekében). Megvilágosodásának élménye által, mintegy áthozta az energia-gyógyítás pontos módját erre a dimenzió szintre, amit később Reiki Ho-nak (szellemi erő gyógymódjának) nevezett el. Viszont a közhiedelemmel ellentétben Usui csak ezt követően jött rá, hogy a benne aktivizálódott erőnek külső gyógyító hatása is van.
Usui a kifejlesztett új gyógymóddal először a barátait kezelte, majd egyre szélesebb körökben kezdte terjeszteni és tanítani a Reikit. Később több külön szervezetet is alapított. Elsőként a "Reiki Society Usui Kai"-t, majd 1922-ben megalapította az "Usui Reiki Ryoho Gakkai"-t. 1922-ben Tokyoba költözött és külvárosában Harajukuban megnyitotta első hivatalos Reiki gyógyító központját. Itt csoportokat szervezett és a Reiki energia átadás rendszerét oktatta, ami magába foglalta a Buddhista ezoterikus módszereket is. Számos tanulónak, köztük Mr. Watanabe Kioshi Itami-nak is, átadta Usui a Reiki teljes beavatási rendszerét és meditációs technikáját. Watanabe már Kyotoban is Usui tanítványa volt.
1923. szeptember 1-én Tokyot és környékét súlytó hatalmas földrengést követően Usui nemcsak mint gyógyító, de szervezőként is kitűnő munkát végzett. Feljegyzésekből tudjuk, hogy alig pihenve éjjel-nappal járta a város minden részét, próbálta a tőle telhető legtöbbet segíteni a szenvedőknek. A katasztrófa következményeként Usui és barátai klinikát nyitottak a tűzvész sérültjeinek, majd 1924 februárjában a Tokió melletti Nakano városban Usui megszervezte második gyógyító központját is. Gyógyításainak híre gyorsan terjedt az egész országban, nemsokára az ország több részéről is meghívásokat kapott, hogy tanítsa módszerét.
Munkásságáért még életében "Kun San To" ("Birodalmi Díszdoktor") kitüntetést kapott Meiji Császártól, amely Japánban nagy megtiszteltetésnek számít. Ezt követően híre még jobban terjedt. Régiókból több természetgyógyász és gyakorló orvos is részt vett előadásain és tanfolyamain. Usui beutazta az egész országot, hogy tanítsa a Reikit, így több mint 2000 embernek tanított Reikit. Bár a fárasztó utazások nagyon megviselték Usuit, a tanácsok ellenére egészségét nem kímélve folytatta munkáját. Ennek következményeként hamarosan kisebb agyvérzést kapott. Később előre megérezte halála közeledtét. Így egy napon Tokiói irodájában összeszedte összes addig gyűjtött könyveit és iratait, beleértve a Reiki tanítási ill. a buddhista meditációs és más titkos gyakorlatokat tartalmazó feljegyzéseit. A gyűjteményt legjobb barátjának és tanítványának Watanabenek adta. Ezt követően visszatért nyugat Japánba tanítani. Végezetül Usui 62-dik életévében, 1926. március 9-én Fukuyamában halálos agyvérzést kapott.
A japán szokásoknak megfelelően elhamvasztották. Hamvai még mindig egy japán templom oltárán pihennek, Tokyo egyik elővárosában, a buddhista Saihoji templomban. 1927-ben a Gakkai szervezet emlékoszlopot állított itt, melynek hosszú feliratát Juzaburo Ushida és Masayuki Okada fogalmazta meg, mely Usui sensei (mester) személyéről, életéről és a Reiki rendszeréről ad felvilágosítást.
A Reiki kezelés fajtái:
Tovabbi információ a Reiki történetéről